Konzorciumi partnerek

Békéscsaba

Földrajz és közlekedés:
A 405 km2 területű békéscsabai kistérség központja a 65.000 fő lakosú Békéscsaba, Békés megye legnépesebb városa. A város Magyarország délkeleti kapuja, a magyar-román határ közelében fontos közúti és vasúti csomópont, a fővárostól való távolsága 200 km. Megyeszékhelyi rangot 1950-ben nyert, de ezt megelőzően is a tájegység legjelentősebb települése, annak fővárosa volt.

Foglalkoztatási adatok:
Békéscsaba és a környező kistérségek adatai alapján a foglalkoztatási mutatók magas munkanélküliségi – ezáltal alacsony foglalkoztatottsági- és inaktivitási arányt jeleznek.

Gazdasági adatok:
A térség legfőbb természeti kincse a termőföld, nyersanyag-lelőhelyek tekintetében e vidékigen szegényes. Kiemelt gazdasági ágazatok: mezőgazdasági művelés, feldolgozóipar (élelmiszeripar, nemesfém ásványi termékek gyártása), bútoripar, ruházati termékek gyártása, sport- és rendezvényturizmus. A működő vállalkozások számának tekintetében a Békéscsabai kistérség (76/1000 lakos) és Békéscsaba város (83/1000 lakos) működő vállalkozásainak száma 1000 lakosra vetítve, meghaladja az országos átlagot (országos átlag:70 db/1000 lakos).

Művelődés adatai:
A városi közművelődési és kulturális feladatok ellátásában közművelődési és kulturális feladatok ellátásában a megyei fenntartású intézmények (Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Békés Megyei Munkácsy Mihály Múzeum, Békés Megyei Jókai Színház) megállapodás alapján vesznek részt. A város legfontosabb közművelődési intézménye a Békéscsabai Kulturális Központ (Ifjúsági Ház, Arany János Művelődési Ház, Békési úti Közösségi Házak, Lencsési Közösségi Ház). A civil szervezetek által működtetett közösségi intézmények (Vasutas Művelődési Ház és Könyvtár, Szlovák Kultúra Háza, Diáktanya, Balassi Bálint Magyar Művészetek Háza) szerves részei a városi közművelődésnek.

Tevékenységi kör, képzési, felnőttképzési tapasztalatok:
A Békéscsabai Kulturális Központ Ifjúsági Háza a megyeszékhely és a Dél-alföldi régió egyik legmeghatározóbb, komplex közművelődési és kulturális feladatokat ellátó intézménye. Az 1969-ben alakult, 40 éve közkedvelt Ifiház évente mindegy 200.000 látogatót fogad. Tevékenységi körei: Alkotó művelődési közösségek (nem formális képzés), klubok, szakkörök, tanfolyamok működtetése, iskolarendszeren kívüli képzések tartása, ismeretterjesztés, kompetenciafejlesztő, tehetséggondozó táborok, rendezvények.
2008-tól az eddig főként közművelődést szolgáló intézmény csatlakozott a felnőttképzést  felvállaló intézményekhez (felnőttképzési nyilvántartási szám: 00367-2008). Szolgáltatásainkat bővítettük felnőttképzéssel és felnőttképzési szolgáltatásokkal.

Képzésekhez kapcsolódó szolgáltatások:
Térítésmentes szolgáltatásaink: segítség a megfelelő szakképesítés, iskola, tanfolyam, végzettség kiválasztásában; tájékoztatás képzési támogatás igényléséhez: jogszabályi változások követése; pályaorientációval kapcsolatos honlapokat ajánlunk; kapcsolattartás Munkaügyi Központtal, pálya- és munkavállalási tanácsadókkal, segítő szervezetekkel és intézményekkel; segítség internet használatban; hírlevél; előzetes tudásszint felmérés.
Jelen projekt megvalósításával intézményi kihasználtságukat kívánjuk fokozni a helyi munkaerő-piaci igényekhez igazodó felnőttképzési-szolgáltatási struktúra kialakításával, akkreditált felnőttképzési intézménnyé válással.

 

Sarkad

A Sarkadi kistérség Békés megye északkeleti részén helyezkedik el, délről a Fekete- és a Kettős-Körös, nyugatról a 47-es számú főút, északról a megyehatár, míg keletről Románia által határolt területen fekszik. A 311/2007. XI. 17. Korm. rendelet által meghatározott komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek egyike.  Népessége 2006. január 1-jén 24743 fő volt (forrás KSH), területe 571, 23 km2, népsűrűssége pedig 43,3 fő/km2. Az urbanizáció foka átlag alatti, egyetlen városa a kistérség központja, a városi címet 1989-ben elnyert, mezővárosi hagyományokkal rendelkező Sarkad.

Demográfia:
Sarkad lakossága 10.818 fő, amiből a legnagyobb arányt a 15-59 évesek képviseli, közel 60%-ban. Az időskorúak és a gyermekek aránya kb. 20-20%. Sarkad város összlakossága az elmúlt években – a 2005-ös év kivételével- folyamatosan csökkent.

Foglalkoztatottság:
A rendszerváltást követő gazdasági szerkezet átalakulása Sarkad városát is nagymértékben érintette. Az utóbbi 10 évet vizsgálva megállapítható, hogy 2003-ig csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma, melyhez hozzájárult a vállalkozások számának kismértékű növekedése, kisebb üzemek létesítése, valamint a közmunka és a közcélú munkavégzés lehetősége. 2008 áprilisában 786 fő volt a regisztrált álláskeresők száma, amely azt mutatja, hogy a számuk a 2006. évhez képest 30%-al emelkedett. Az iskolai végzettséget tekintve a munkanélküliek legmagasabb arányban (43,6%) általános iskolai végzettségűek, a legkevesebb az egyetemi végzettségű nyilvántartott álláskereső (0.3%). 2008. január 1-jén a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ kistérségi kirendeltséget telepített Sarkadra, ezzel a város és kistérsége munkaügyi problémáinak hatékonyabb kezelése valósult meg.

Képzettség: A régió lakosságának iskolai végzettsége folyamatosan és jelentős mértékben javult az elmúlt évtizedekben, azonban ez Sarkad városára nem érvényes, mivel a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező aránya az aktív korúak esetében 40,7%, ami nagyon magas arányt képvisel. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya azonban rendkívűl alacsony, 4.6% a város lakosságát tekintve.

Közlekedés:
A település közúton csak alsóbbrendű utakon közelíthető meg, Békéscsaba irányából csak Gyula vagy Doboz érintésével, megyén kívülről Debrecen felől Sarkadkeresztúron keresztül, valamint Románia irányából Újszalonta, Méhkerék felől. Vasúton a MÁV Békéscsaba-Kötegyán-Szeghalom vonalán is elérhető, mely az Alföld-Fiume vasútvonal részét képezi.

Települési infrastruktúra ellátottsága:
A település megközelítőleg 65% szilárd útburkolattal van ellátva, a burkolatlan földutak különösen a központtól távolabb eső lakóövezetekben találhatóak. Az aszfaltozott utak minősége kielégítő. A meglévő járdák állaga nagy átlagban kielégítő, mennyisége és minősége alkalmazkodott az igényekhez. Fejlesztésük szakaszosan, a lehetőségek figyelembevételével történik. A vezetékes, egészséges ivóvíz-ellátás a település egész területén megoldott a megyei regionális hálózatról. A szennyvízcsatorna lefedettség megközelíti a 65%-ot. Az alapvető kommunális infrastruktúra megfelelően megvalósult és fejlődik.

Kultúra:
A Bartók Béla Művelődési Központ és Könyvtár egy integrált komplex kulturális intézmény, a város szellemi és információs központja, mely közel 3000 olvasót szolgál ki. A Bartók Béla Művelődési Központ és Könyvtár magába foglalja a művelődési központot, a könyvtárat, a helytörténeti gyűjteményt, a Sarkad Televíziót és a Sarkad Város Újságot.

Felnőttképzési tapasztalat:
Az NKA pályázatán belül, internetes tanfolyamot szervezünk a felnőtt lakosság részére, a felhasználói elektronikus közigazgatás használata, népszerűsítése érdekében. Az intézmény főbb céljai között szerepel az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtése a sarkadi kistérség 10 településének összefogásával.

Szolgáltatáspolitika:
A könyvtár ma már jóval több, mint kölcsönzőhely. Kapu a világra – kutatóhely, a tanulás és a munkakeresés helye is. Ma már egyértelműen szolgáltató, számítógépes információs központ és oktatási háttérbázis. Elsődleges cél az információkhoz, tudásanyaghoz és dokumentumokhoz való korlátok nélküli, azonnali hozzáférés biztosítása. Továbbá az oktatás különböző szintjeiben résztvevők segítése, az egész életen át tartó tanulás támogatása, a digitális kultúra megjelentetése.
Az intézményi akkreditáció a Bartók Béla Művelődési Központ és Könyvtár színvonalas szolgáltatásainak folyamatos bővítéséhez járul hozzá.
A felnőttképzést támogató szolgáltatások bevezetésével lehetőségünk van potenciális ügyfél- és vendégkörünkkel a személyes kapcsolatok kialakítására, hiszen folyamatosan arra törekszünk, hogy szakmai tudásunknak és technikai lehetőségeinknek megfelelően valamennyi igényt kielégíthessünk. Célunk az információk, szolgáltatások maradéktalan közvetítése, az információs intelligencia növelése, a szocializáció segítése. A felnőttképzési szükségleten, valamint a speciális igényeken túl, újabb szolgáltatásokat és lehetőségeket kínálunk, azért hogy a hagyományos könyvtári funkciót megtartva, a tájékoztatás, tanulás, önképzés, valamint a társas művelődés és kikapcsolódás szellemi központjává váljunk.

Battonya

Battonya város az Alföld délkeleti részén, Békés megyében, a Békés-Csanádi löszhát déli részén, a Maros egyik mellékfolyója – a Szárazér- két partján a román magyar határ partján terül el. A település a térségét határoló tájegységek nagyobb városaitól kb. egy órás autóútra fekszik. Így távolsága Szegedtől 80km, Békéscsabától 62 km, Gyulától 55km, Orosházától 47 km, Aradtól 26 km. Vasúthálózatban egy mellékvonallal csatlakozik Mezőhegyes irányában.

Gazdaságföldrajz:
Az 1989-es rendszerváltást követő időszak első éveiben a településen még nem indult meg a további fejlődés, az időközben bekövetkező tulajdonjogi változások – alapvetően tőkehiány és zavaros piaci és értékesítési nehézségek miatt- jelenleg még nem eredményeztek fellendülést. Jelentősnek mondható a munkanélküliek száma, a település befektetőkre vár. A város jelentős erőfeszítéseket tett az elzártság és elhagyatottság leküzdése érdekében, s azért hogy helyreállítsa korábban létező kapcsolatait. Így került sor a Battonya és Tornya (Turnu-Ro.) közötti közúti határátkelőhely megnyitására 1995-ben. Az átkelő 0-24 üzemel, közúti személyforgalmat, és 3,5 tonnáig terjedő teherforgalmat bonyolít le.

Demográfia:
Battonya város állandó lakóinak száma 2007. december 31-i állapot szerint 6323fő, 2000. évtől kezdődöen folyamatosan csökken, kívéve a 2005. évet, amikor minimális számú növekedés figyelhető emg. A lakosság korösszetétele kedvezőtlen. A 18 és 60 éves életkor közötti embereket tekintve aktív korú munkavállaló körnek, elmondható, hogy létszámukat tekintve 3700-4000 fő között realizálódik. Ez a korcsoport lehet aktív részese a helyi munkaerőpiacnak.

Foglalkoztatottság, munkanélküliség:
A településen fő foglalkoztató az önkormányzat. Az álláskeresők iskolai végzettsége alapján legtöbbjük (38-53%) szakképzetlennek minősül. A nyilvántartott álláskeresők második nagy csoportját a szakképzettek, szakmunkások, szakiskolát végzettek adják. Számok átlagosan 30-42% közötti. Az álláskeresők 1-4%-a felsőfokú végzettségű, nagyobb részük főiskolai diplomával, kisebb hányaduk pedig, egyetemi oklevéllel rendelkezik. A vizsgált területeket tekintve szakképzetlenek aránya Battonyán igen magasnak mondható. A problémát kiváltó okok: sokan nem fejezik be az általános iskolai tanulmányaikat, mert környezetük sem tanul, nem várják el tőlük a tanulást, nehéz anyagi és szociális körülmények között élnek. Kevés a szakképzettséggel és diplomával rendelkezők száma, egyrészt az előbbiek miatt, másrészt a térség kilátástalan helyzete miatt és nem utolsó sorban azért, mert a diplomás fiatalok nagy része a nagyobb lehetőségeket ígérő városokban, vagy régiókban keres egzisztenciát. A felnőttek tanulás és művelődés iránti igénye nem jellemző az előbbiek miatt, másrészt a lehetőségek hiánya miatt. Nagy veszélye ennek a problémának a tovább gyűrűző hatása, amely a település és a térség külső megítélésében nyilvánul meg (pl. az esetleg befektetni szándékozók részéről).

Kultúra:
A József Attila Művelődési Központ és Alapfokú Művészeti Iskola típusa szerint általános művelődési központ, melynek alapító okirat szerinti intézményegységei: városi művelődési intézmény, alapfokú művészetoktatási intézmény. Gazdálkodási jogköre: részben önálló, teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv.

Felnőttképzési tevékenységek:
Az intézmény népfőiskola keretében több éven keresztül szervezett előadássorozatokat 2001-ig, évente 11 alkalommal. Többször nyújtott segítséget a Munkaügyi Központ által szervezett oktatások megvalósulásához. Előadássorozatot szervezett „Egészségfejlesztés” címmel az Egészségügyi Minisztérium támogatásával 2002-ben. 2005-ben a Phare program keretében megvalósult oktatás szervezésében nyújtott segítséget. Az Arany és az Ezüstkalász tanfolyamok megvalósításában is segítséget adott 2001-től.

A foglalkozatási stratégiában megfogalmazott jövőkép megvalósítása érdekében elsőbbséget kell adni azoknak a stratégiai programoknak, amelyek a helyzetfeltárás eredményeként megnevezett célcsoportok helyzetének gyökeres megváltozását eredményezi. Közművelődési intézményként jelen projekt megvalósításával célunk, hogy a tartósan munka nélkül lévő emberek alkalmazkodását segítsük a térségben kialakult társadalmi-gazdasági helyzetben.
Arra törekszünk, hogy az általunk megvalósított felnőttképzési tevékenységek és felnőttképzést támogató tevékenységek során felismerjék a számunkra adódó új lehetőségeket, érdekérvényesítési képességük javuljon. Különböző programok szervezésével és a velük történő együttműködés erősítésével célunk az alacsony iskolai végzettségű, szakképzetlen, csökkent munkaképességű célcsoport munkaerőpiaci visszaintegrálódásának segítése.
További célunk a projektbe bevont célcsoport és családjaik érdeklődésének felkeltése a közművelődési intézmény további szolgáltatásai és lehetőségei iránt a társas művelődés és kikapcsolódás területén.