 |
|
| Munkácsy Mihály Békéscsabán |
|
Az árva, eredeti nevén Lieb Mihály hat évesen került Miskolcról Csabára édesanyja öccséhez, Reök Istvánhoz, az 1848-as tevékenysége miatt oklevelétől megfosztott ügyvédhez, aki ideiglenesen költözött ide Budapestről, végül 27 évig élt a városban.
Miska 4 testvére közül Gizella Steiner Jakab és felesége, Reök Sarolta házában lakott.
A nagybácsi egyedül élt, nem vezetett háztartást. Délelőtt otthon tanítgatta Miskát, azonban ebédre és délutáni játékra Steinerékhez jártak a Gyulai úti kúriába. Sajnos ezt a boldog időt egy végzetes betyártámadás elsöpörte, a szeretett Sarolta néni belehalt az átélt megpróbáltatásokba, így Miska másodszor maradt árván. Húga elkerült a városból, Steiner úr eladta a házát Omaszta József városi jegyzőnek.
Miskát a nagybácsi asztalosinasnak íratta Láng György műhelyébe. Ma már csak egy emléktábla jelzi a Munkácsy utcában a helyet, ahol azt a kemény három és fél évet töltötte. Az úri körülmények között felnőtt fiúnak mérhetetlen szenvedést okozott az igénytelen, durva környezet, a kisinasnak kijutó rabszolgaélet és a társak irigykedése. 1858 májusában szabadította fel mestere.
Aradra utazott, hogy megkezdje a vándorévek letöltését, de a nélkülözésektől hamarosan úgy magbetegedett, hogy ismét nagybátyjára szorult.
Reök István közben tiszttartó tanácsnok lett Gyulán, oda érkezett Miska 1860 végén. Míg lábadozott, Fischer rajztanárnál tanult hat hétig. Ott ismerkedett meg Szamossy Elek vándorfestővel, aki felismerte ritka tehetségét és maga mellé vette. Másfél évig foglalkozott vele, megtanítva a festészet alapismereteire. Munkácsy a siker éveiben is hálás szívvel emlékezett első mesterére.
1862 őszén hosszabb időt töltött nagybátyja gerendási tanyáján, hogy erőt és pénzt gyűjtsön a további tanuláshoz. Többször hazatért pesti, bécsi, müncheni, düsseldorfi útjai után. 1871 végén Párizsban telepedett le, s mikor megnősült, a nászút végén is Békéscsabára érkeztek, másfél hónapot pihentek a kismegyeri birtokon. Itt készült a Kukoricatörés, a Poros út és a Falu hőséhez három tanulmánya. Nagybátyja haláláig ide járt haza, Békéscsabára.
Munkácsy Mihály szegénységi bizonyítvánnyal indult Csabáról, majd díszpolgára lett a városnak, halála után pedig először neveztek el itt utcát róla.
A világon egyedül itt tisztelegnek emlékházzal életműve előtt, amit 1994-ben nyitottak meg gyermekkora még meglévő helyszínén a Steiner-Omaszta kúriában. A róla elnevezett múzeumban őrzik hagyatékából megmaradt tárgyait, dokumentumait, fényképeit.
|
|
|
| Munkácsy Emlékház |
|
| |
|
