 |
|
|
ELŐCSARNOK A Munkácsy Mihály Emlékházban gyönyörűen képzett, nyolcszögletű, szoborfülkés, klasszicista tér fogadja a látogatót, Pásztor János Munkácsyról készített mellszobrával és egy múlt századi romantikus mester Margitot és Fausztot ábrázoló festett gipsz szobor párjával. MÚZEUMI FOGADÓ A bejárattól balra, a jegypénztár termében, az ablakok között az Omaszták hálószobájának tükrös szekrényét csodálhatjuk meg. Ennek stílusában készültek a múzeumi bútorok. Gyönyörű, nagyméretű, csiszolt, velencei tükrök maradtak a családtól, néhány bemutatott darab emeli a kiállítás fényét. CSELÉDBEJÁRÓ A szűk helyiség falain elhelyezett kis dokumentum-kiállítás részleteket közöl Munkácsy emlékirataiból, fényképeiből. Haán Antal rajzával és egy korabeli kataszteri vázlat segítségével helyeztük el a házat a 19. századi Békéscsaba térképén. A hétköznap használatos bejárattal szemben fűtőnyílás található. ZÖLD SZALON Az Omaszta család késő biedermeier bútoraival lett berendezve. Rudolf császár és királytól kapott nemességük címeres levelének másolatát a bejárattól jobbra találjuk, a pipatórium felett. A portrék Haán Antal alkotásai, Omaszta Józsefet, feleségét Kállay Rózát és gyermekeiket ábrázolják. A termet valaha mennyezetfestés díszítette. 1. MUNKÁCSY TEREM A kiállítás fejlődési sorrendben mutatja be Munkácsy munkásságát. Itt ifjú korának művei láthatók: jobbra a Petőfi búcsúja a szülői háztól (1866), balra a pesti tanulóévek Isaszegi csatatere (1867-68), az 1863-64-ben festett Kerstinger György képkereskedő és a pécsi unokatestvér, Reök Gabriella portréi. Köztük az Árvízi jelenet (1867) a müncheni akadémiai tanulmányainak idején készült. Külön állványon időszaki kiállítások, illetve magángyűjteményből egy állítólagos korai Munkácsytól származó, Lang Györgyöt, asztalosmesterét ábrázoló arckép és Szamossy Elektől, a Munkácsyt felfedező, első tanítómesterétől láthatunk egy, a feleségét ábrázoló festményt. Tovább, egy késői (1893) Búsuló betyár változathoz készült vázlatot láthatunk, Munkácsy népi életképei közül. Ebben a teremben áll az Omaszta család legrégebbi bútor darabja, egy utazóláda. A két romantikus puff bécsi gyártmány az 1850-es évekből. 2. MUNKÁCSY TEREM Kiforrott festői stílusának első nagy korszakát, a népi életképeket reprezentálja a Korhely férj (1870-72) és a Persely előtt (1874) című festmények, ez utóbbi a Zálogházhoz készített tanulmányalak. A komód fölött az első nagysikerű, Párizsban aranyérmet nyert képéhez, a Siralomházhoz készült portréját, Az elítéltet (1869-70) állítjuk ki. Nagy kompozíciójához, a Miltonhoz festett befejezetlenül hagyott vázlatát, a Juditot (1877) is itt mutatjuk be, a sakkasztal felett. Intarziás biedermeier szekrény, székek, empire stílusú óra és egy titkos fiókos, komódként és íróasztalként használható bútor látható még itt. A korabeli pianínót egy békéscsabai család adományozta az emlékháznak. VÖRÖS SZALON A ház legdíszesebb helyiségében Omaszta Gyulának és feleségének csaknem egészalakos képét tekinthetjük meg, Veres Gusztáv, az akkor legjelentősebb helyi mester alkotásai. A középnemesség jómódú életéről a neorokokó ülőgarnitúra, zenélő óra, kézzel festett porcelán asztalka, két színű márványból faragott szobor, Werner osztrák művész Este a Dunán és Táj a bécsi erdőben című alkotásai tanúskodnak. Az egykor igen szépen gondozott park néhány megmaradt nemes fáját a teraszról tekinthetjük meg. 3. MUNKÁCSY TEREM Munkácsy Mihály 1870 után Párizsban telepedett le. Korábbi témaválasztásait felhagyva, szalonképek festésébe kezdett. E korszakából való a Délutáni látogatás (1879) és a Merengő nő (1882). Ilyen könnyed képeket tucatjával festett a párizsi, new yorki, londoni megrendelőknek Sedelmeyer műkereskedő közreműködésével. A luxemburgi Colpachon Munkácsy feleségének nyaralója volt. Többször megörökítette az ottani tájat, életet. A colpachi iskola témaköréhez tartozik az 1882-ben festett Tanító felelő kislánnyal című vázlat. Itt állítottuk ki az 1880-ban készült Alvó férfi arcképét és a Tájszínvázlatot, valamint a Mozart halálához (1886) készített kompozíciós tanulmányát is. Figyelemreméltóan szép darab a két ablak között elhelyezett neorokokó, kézzel faragott szekrény. 4. MUNKÁCSY TEREM Az érett művész alkotásaiból villantunk fel pillanatokat a nagy vallásos képeihez készült két vázlatával, egyik a Krisztus Pilátus előtt nőalakja, az Anya gyermekével (1880), a másik kép a Golgota (1882) tanulmánya. A bécsi Művészettörténeti Múzeum aulájába Munkácsytól rendeltek mennyezetfestményt. Ehhez láthatjuk a legelső színvázlatot, amely 1884-ben készült. A késői, úgynevezett németalföldi stílusú Levelet olvasó nő (1892) szalonképe mellett, a mély emberábrázolásról tanúskodó Türr István portréja (1894) zárja a Munkácsy festmények sorát. Az Omaszta család kúriájából egy szecessziós ülőgarnitúrát mutatunk még be. A nyolcszögletű asztal lábait bizarr módon a magyar szürke marha szarvából készítették. ÁTJÁRÓ A Munkácsy termek és a kúria konyhája közötti helyiség valaha a gyermekszoba lehetett. Ma a házhoz, Munkácsyhoz köthető időszaki kiállításoknak ad helyet. Általában Munkácsy-díjas, kiemelkedő kortárs művészeket mutatunk itt be. KONYHA A múlt század közepének úri konyháját, akár a paraszti változatát, széles nagy gerenda választja el a pitvartól. A beépített tűzhelyből a füstöt a ma is látható szabad kémény vezette el. Ott lógott egész évben a kolbász, szalonna, sonka. Egy mángorló is látható az Omaszták hagyatékából. EBÉDLŐ A közel száz éves bőrszékek, praktikus nagyasztal, tálalók, kevés kézimunka és szőnyeg idézi fel az ebédlőben azt a hangulatot, amelyet az 1870-es, 80-as években Munkácsy Mihály is érezhetett az Omaszta család vendégeként, egy-egy ebéd, vagy délutáni beszélgetés alkalmával. |
|
| |
|||||||||||||||||||
|
 |
|
